Az aut�versenyz�s legend�jak�nt tisztelt Ferrari m�r k�t �vtizeddel az elsõ Forma-1-es vil�gbajnoks�g el�tt megsz�letett. Nev�t alap�t�j�r�l, Enzo Ferrarir�l kapta, aki fiatalon maga is aut�versenyzõ volt, k�sobb pedig csapatvezetõk�nt tev�kenykedett. A mentalit�sa viszont mindig is v�ltozatlan maradt, csak a gy�zelem�rt �lt, vagy ahogyan egy Õt j�l ismerõ �js�g�r� �rta r�la a hal�la ut�n: "Mindig a pole positionban volt."

Tudunk olyan milliomosr�l, aki az�rt vett egy Ferrari Testaross�t, hogy k�pk�nt, vagy ink�bb dombormûk�nt f�ll�gassa a szalonja fal�ra. Nem mondom, az �ltal�nosn�l egy kicsit nagyobb szalon kellett tal�n hozz�, de k�ts�gtelen, hogy a v�r�s g�pcsoda nagyon j�l mutatott a s�t�tk�k falon. Ezt a feltehetõen ritka esetet pedig az�rt emlitettem a Ferrarir�l sz�lva, hogy azonnal vil�goss� tegyem, ha valaki elõtt m�g nem lenne az: a Ferrari messze t�bb mint egy versenyaut�, vagy egy veersenyist�l�. A Ferrari ugyanis egy fogalom.

J�, sõt n�l�n�l jobb versenyaut�k garmad�val szaladg�lhatnak a p�ly�kon �s a sportv�ltozatuk a k�zutakon, lehetnek megb�zhat�bbak, lehetnek gyorsabbak - ha nekezen is -, de meg sem k�zel�tik azt az �hitatot kiv�lt�, misztikus rajong�st keltõ hat�st, amit egy igazi Ferrari megjelen�se kelt.

A Forma1-1-ben p�ld�ul a Ferrari imm�r �vtizedek �ta a vert mezõnybe tartozik. Utols� vil�gbajnoki c�m�t 1979-ben nyerte, �s 1983-�ta 1996-ig, Michael Schumacher �rkez�s�ig mind�sszesen 20 Grand Prix gyõzelmet aratott - csak egyetlen eggyel t�bbet, mint Schumacher egymag�ban 1992-�ta. �s m�gis, t�l minden �zleti h�tteren �s mindenf�le praktik�n, a k�tszeres vil�gbajnokot val�ban izgatja a kih�v�s, amit a Ferrariban val� versenyz�s jelent. Mert nem v�letlen�l tartj�k azt a Forma-1 vil�g�ban, hogy nem is igazi versenyzõ aki m�g nem �lt Ferrariban.

"Egyszer mindenkinek ki kellene pr�b�lnia" -mondta annak idej�n Mich�le Alboreto, aki �ppen eredm�nytelen�l k�zd�tt a betegeskedõ aut�val, majd sejtelmesen, de f�lre nem �rthetõen halkabban hozz�tette:"Egyszer." Mivel õ m�r eleget pr�b�lgatta. Most Schumacher v�gott bele egy hasonl� k�s�rletbe, amelynek meglehet�sen k�tes a kimenetele. Viszont m�r az elsõ napt�l, amelyet Maraneloban, a Ferrarin�l t�lt�tt, s az elsõ k�rrõl, amelyet egy Ferrarival megtett, szinte elragadtat�ssal �rt:"Sokszor elk�pzeltem , hogy milyen lessz majd ez a nap, ez a bemutatkoz�s. De �lmaimban sem t�lthetett el ahhoz foghat� �rz�s, amelyet akkor �reztem , amikor ennek a mitikus h�znak a folyos�j�ra l�pdeltem, s a falakr�l a Commendatore k�pe, s a nagy bajnokok, az elsõ gyõzelmet arat� Gonz�lez, azt�n Lauda, Surtees �s a t�bbiek fot�ja n�zett le r�m...Eddie Irvine �s �n apr� figyelmess�geknek �s rokonszenvnek annyi, de annyi jel�t tapasztaltuk m�r az elsõ percekben, hogy a boldogs�g �rz�se t�lt�tt el benn�nket. Elsz�lt, elm�lt minden f�lelm�nk, f�lszegs�g�nk, mert azonnal �rezhett�k, hogy egy csal�d tagjai lett�nk. Egy csal�d�, amely mindig a k�l�nleges minõs�gre t�rekszik... Nem tudom, k�nnyen megtanulok-e olaszul, de biztos hogy megtanulom otthon �rezni magam Olaszorsz�gban. Sõt m�ris nagyon j�l �rzem magam..." Rengeteg h� esett aznap Modena k�rny�k�n, amikor a kis Enzo Anselmo Ferrari megsz�letett. 1898. febru�r 18-�n akkor, de ha valaki net�n ugy tudn�, hogy a Commendatore ferbu�r 20-�n sz�letett, az a d�tum is j�. �desapja ugyanis �ppen a havaz�s miatt, k�t napig ki sem mozdult otthonr�l, s csak azt�n jelentette a hivatalokban az �r�mh�rt, hogy fia sz�letett. Gino Rancati, a Maranell�i m�gus �letrajz�r�ja f�lsorolja, hogy ki mindenki sz�letet m�g ebben az �vben, s mondhatom, ragyog� a n�vsor. Bertolt Berch, Alvaar Aalto, Szergej Eizensetin, Federigo Garcia Lorca, Curzio Malaparte, Tromfim Gyenyiszovics Liszenko biol�gus, Enrico Teodoro Pigozzi, a Simca megalap�t�ja, Willy Messerschmitt, �s persze sokan m�sok, de az�rt ebbõl a sorb�l is kitetszik, �letmûve alapj�n hova sorolja a Commendator�t. �s aligha t�ved. Enzo Ferrari is valami olyat adott a vil�gnak a maga k�l�nleges mûfaj�ban, mint amit e vil�gh�rû alkot�k ny�jtottak a saj�tjukban. A kis Enzo �gysz�lv�n belesz�letett a technik�ba. Apj�nak lakatos-g�plakatos m�helye volt, igy reszelõ, kalap�cs, csavarh�z�, �s f�mek alak�t�sa m�r gyermekkor�ban sem �lltak t�vol tõlle. T�z�ves volt, amikor apja elõszõr elvitte aut�versenyre, Bologn�ban, hogy megn�zze kedvenceiket, Vincenzo Lanci�t �s Felice Nezzar�t, �s ez az �nnepi esem�ny mindent eld�nt�tt. Enzo elhat�rozta ugyanis, hogy versenyezni fog. �s annak ellen�re hogy az elsõ vil�gh�bor� kiss� k�zbesz�lt - Enzo sem �szta meg a katonas�got, sõt csaknem belehalt egy ott szerzett baleset�be - , v�g�l is aut�versenyzõ lett. B�r hatalmas termete nem �ppen predesztin�lta erre. Az �gy kor�ntsem volt egyszû, mert egysz�l mag�ban kellett boldogulnia: �desapja �s testv�re nem �lte t�l a vil�g�g�st. Ferrari versenyzõk�nt is sikeres volt. Antonio Ascari, Luigi Bazzi, Campari, Wagner �s m�sok voltak a t�rsai, ellenfelei. A vil�gszerte ismert �s im�dott jelk�p is �ppen az egyik gyõzelm�hez kapcsol�dik. Ravenn�ban a Savio versenyp�ly�n aratott gyõzelmet, a verseny ut�n felkereste õt Enrico Baracca gr�f �s feles�ge. "A h�bor�ban hõsi hal�llt halt vad�szrep�lõ sz�lei. Ismerets�g�k sor�n k�sõbb, egy napon egy k�pet ny�jtott �t nekem Paolia gr�fn�, rajta egy fekete �gaskod� csik�val. Ferrari - mondta - Legyen szives tegye fel a fiam kedvenc lovacsk�j�t a versenyaut�j�ra. Szerencs�t hoz. �s �n r�tettem. Baracca a rep�lõg�pek jelk�pe volt azel�tt, amellyel l�gi gyõzelmeit aratta. Csak a h�tteret v�ltoztattam meg: Modena kan�ris�rga sz�n�t tettem r�."

Mint versenyzõ az Alfa Romeo csapatban k�t�tt ki, �s amikor megalak�totta saj�t versenyaut� tunning mûhely�t, term�szetesen az akkor m�r legend�s Alfa Rome�k tov�bbi feljav�t�s�t tûzte ki c�lul.

A "Ferrari ist�ll�" (a suderia l�ist�l�t jelent, r�ad�sul a hely, ahol berendezkedett, szint�n egy ist�l� volt valamikor) 1929 v�g�n alakult meg, �s eredetileg semmi Scuderia nem fordult meg Enzo Ferrari fej�ben, mert õ eredetileg Mutina Ferrarit akart, amely n�vben Modena latin neve lett volna a Mutina, de ezt a hat�s�gok nem enged�lyezt�k. M�g szerencse. Mert ezzel az ist�ll� sz� bevonult, �s k�zkelet� fogalomm� v�lt az aut�sportban csapat jelent�s�ben. Varzi, Arcangeli, Campari fagioli Chiron, Nuvolari �s m�g sokan m�sok indultak a Suderia Ferrari sz�neiben (persze ne feledj�k, hogy 1930-37-ig Ferrari �s Scuderia az Alfa Rome�k csapatvezetõje, menedzsere �s csapata volt a sportban), �s tev�kenys�g�k szinte az elsõ pillanatt�l kiterjedt az Egyes�lt �llamokra is. Nem v�letlen, hogy a Ferrarinak mind a mai napig erõs b�zisa az amerikai piac, �s jelen van a versenyz�sben is. Ehhez kapcsol�dik a Ferrari sz�n�nek t�rt�nete is. Mint ismeretes, az aut�k versenysz�neit annak idej�n Gordon-Benett Formula kor�ban hat�rozt�k meg. A s�t�tz�ldet kapt�k az angolok �s haszn�lj�k m�ig is, k�kek lettek a franci�k, feh�rek (ez�st) a n�metek, s�rg�k a belge�k �s hosszas villong�s ut�n az olaszok kiharcolt�k a piros, a Ferrari v�r�s sz�nt. Az Egyes�lt �llamokban azonban m�r volt m�sik hagyom�nyosan v�r�s ist�ll�, �s a Ferrarinak, ha indulni akart a versenyeken akkor be kellett �rnie k�k-feh�r sz�nnel.

Enzo Ferarit azonban nem olyan f�b�l faragt�k, mint aki belenyugszik egy ilyesfalyta dikt�tumba. Amikor Amerik�ba ment, r�sz vett egy rendk�v�l rangos �s fontos fogad�son, mindenf�le aperit�fet f�lszolg�ltak az �rkezõknek, csak piros sz�nût nem, addig nem nyugodott, am�g neki k�l�n nem ker�tenek a pohar�ba valami �l�nkv�r�set, �s csak azzal vol thajland� koccintani. "Jegyezz�k meg, hogy sz�munkra csak egyetlen sz�n lehets�ges!" - mondta. �s meg is kapta a v�r�set. A Ferrari-legend�ba m�ig hat� szerepe van minden idõk tal�n legnagyobb olasz versenyzõj�nek, mantovai V�r�s �rd�gnek, Tazio Nuvolarinak, aki 1936-ban az elsõ magyar Grand Prix-t is megnyerte. K�t legn�pszer�bb csod�j�ra a mai napig is eml�kszik a vil�g: az egyik a gyorsas�gi vil�gcs�cs f�l�ll�t�sa egy Alfa Romeo B tipus� g�ppel �s h�romsz�zh�sz kil�m�ter feletti sebess�ggel, a m�sik pedig a N�met Nagyd�j megnyer�se 1935-ben. A r�gi N�rburgringen egy vil�gh�bor� elõtti P2-es Alf�val megetette, t�nkreverte a Harmadik Birodalom mercedeszes �s auto-unios menõit. Azut�n a Ferrari dicsõs�g�hez is hozz�tett annyit amennyi tõlle tellett. Ahhoz azonban, hogy megsz�lessen az elsõ versenyaut�, amely a Ferrari nevet viseli, el kellett m�lnia m�g egy vil�gh�bor�nak. Enzo Ferrari csaknam �tven�ves volt m�r, amikor a korabeli �js�gok szavaival �lve, "�tkelt a maga technikai Rubiconj�n".

Sikeresen jutott a t�ls� partra, 1947-et �rtunk akkor. Ferrarinak mindig is egy tizenk�thengeres motor meg�p�t�se lebegett a szeme elõtt, s amikor e mellett �rvelt, mindig azt az 1914-es Packardot emlegette, sõt f�nyk�p�t is lobogtatta, amely Indianapolisban sikert aratott. (A tizenk�t henger a klasszikus szab�lyok szerint t�bbek k�z�tt az�rt nagyszer�, mert a legjobban kiegyens�lyozhat� motor, s emiatt a fordulatsz�m, ami a teljes�tm�ny alapja, magasra emelhetõ.) Ez az elsõ motor m�g nem boxer volt, hanem 60 fokos , de megvolt mind a tizenk�t hengere. M�sf�l liter hengerûrtartalom, h�tezer fordulat, 8,5-�s kompresszi�viszony �s 100 l�erõ teljes�tm�ny. K�sõbb ezt a 125S-jelû motort k�tliteresre n�velt�k. Igaz Ferrari 1940-ben �p�tett m�r saj�t aut�t, de azt "nem vette nev�re". Ez az 1947-es volt teh�t az elsõ igazi Ferrari. De legal�bb k�sz volt, mire elkezdõd�tt a vil�gbajnoki sorozat 1950-ben. Kor�bban is rendeztek m�r olyan aut�versenyeket, amelyeken a gyõztest vil�gbajnoknak ki�ltott�k ki, de a Grand Prix-k v�g�l is csak ekkor, 1950-ben szervezõdtek a mai Forma-1 vil�gbajnoks�g�v�. �s ma m�r nincs olyan csapat a Scuderia Ferrarin k�v�l, amelyik ott volt m�r az elsõ vil�gbajnoki �v versenyein is. Silverstone-ban, a vil�gbajnoki nyit�nyon azonban m�g nem, mert Angli�ban m�g nem mentek �t a Ferrarik, hanem csak Monte Carloban kapcsolodtak be az akkor m�g el�g szer�ny m�retû k�zdelembe.

Miut�n a Ferrari egy gyakorlott �s imm�r kiv�l� saj�t aut�kat �p�tetõ csapat volt, nem kellett sokat v�rniuk a sikerre. Az elsõ k�t vil�gbajnoki c�met, mint tudjuk, m�g az "elhagyott szeretõ", az Alfa Romeo vitte el Farina �s a nagyszerû Manuel Fangio r�v�n. A harmadik �vben viszont m�r a Ferrari diadalmaskodott, vagy tal�n ink�bb a fiatal, csod�latos tehets�gû Alroberto Ascari, akit - miut�n gyorsan m�g megnyerte a k�vetkezõ �vben is megnyerte a vil�gbajnoks�got - verhetetlennek ki�ltottak ki. Tal�n azz� is v�lt volna, he hirtelen hal�lla, 1955-ben egy edz�sbaleset k�vetkezt�ben, meg nem t�ri ezt a f�nyesen indul� p�ly�t. Igy viszont egyetlen igen f�nyes csillag maradt az �gen, �s ez a nagy Manuel volt, Fangio, aki term�szetesen bele�lt a Ferrariba is, sõt nagyedik vil�gbajnoks�g�t �ppenhogy Ferrarival nyerte. Az õ Lanci�b�l kialak�tott Ferrarij�n�l modernebb aut�kat tett cs�ff�, �s ez a gyõzelem elvak�totta Enzo Ferrarit. Nem vette �szre, illetve nem fogadta el az �j elvet, amely szerint a t�bbiek a versenyzõket m�r a motor el� �ltett�k az aut�ban, mik�zben õ er�ltette a hagyom�nyos szerkezetet. Sok neh�z versenynapot �ltek �t emiatt, dea brit Hawthorn �s az amerikai Phil Hill j�volt�b�l egy-egy vil�gbajnoki c�met az�rt csak elcs�pett a Scuderia. Egyet 1958-ban, egyet pedig 1964-ben. Mert a Mercedesek ugye visszavonultak, viszont a Cooper Climax �s BRM, majd a Lotus Climax igencsak feladta a leck�t. DE m�g mindig siker�lt nyerni. 1964-ben John Surtees emelte magasra a z�szl�t.

Azt�n j�t egy szûk esztendõ. Ezek az �vek a Lotus, a Brabham, a Tyrell-Ford �s a M�tra �vei voltak. Jim Clark�, Jackie Stewart�, Jack Brabham� �s m�sok�, akik nem Ferrariban �ltek. A Ferrarikat ekkoriban Chris Amon, Jacky Ickx, Clay Regazzoni, majd Niki Lauda vezett�k. Nagyszerû versenyzõ valamennyi. Csakh�t a t�bbiek jobbak voltak. Vagy tal�n jobb aut�ban �ltek? Alighanem.

A m�r-m�r �tt�rhetetlen hegyet v�g�l is Niki Lauda csod�latos tehets�ge z�zta sz�t azzal a tizenk�thengeres boxermotorral, amelyet egy Forghieri nevû m�rn�k tervezett, aki fiatalon ker�lt a csapathoz, majd sok siker �s sikertelens�g ut�n elment, hogy ut�nna ujabb t�r�s k�vetkezzen be a csapat �let�ben. De m�g laud�n�l tartunk. Az elsõ pil�t�n�l, akit �gy emlegettek, hogy olyan pontosan vezetett mint egy sz�m�t�g�p. Mert nem ember, hanem g�p. F�ld�nk�v�li tehets�g. Azt, hogy m�gis ember, akkor tudta meg a vil�g, mikor egy �vvel az elsõ vil�gbajnoki c�me ut�n, 1976-ban csaknem hal�lra �gett Ferrarij�ban a r�gi N�rburgringen. Az õ balesete volt az utols� csepp a poh�rban. A p�ly�t bez�ratt�k, �s ugyanott �jat �p�tettek helyette. Hogy m�gis k�l�nleges ember, azt abb�l tudtuk meg, hogy amikor megk�rdezt�k, nem zavarja-e meg�gett arca, le�gett f�le, m�g tr�f�lni is volt ereje: "Hogy nincs f�lkagyl�m, m�g elõny�mre is van a telefon�l�sban" - mondta. De nem ettõl igaz�n nagy, hanem att�l hogy n�gy h�t m�lva m�r vissza�lt a versenyaut�ba, �s csak az�rt nem lett vil�gbajnok, mert Jap�nban egy f�rtelmes, esõs versenyen nem volt hajland� �jra az �let�t kock�ztatni. Egy �v m�lva viszont ism�t vil�gbajnoks�got nyert a Ferrarinak. Azt�n otthagyta.

Enzo Ferrari, a Commendatore akkor kapta az elsõ komoly sebet, amikor egyetlen fia, Dino (Alfredino) 24 �ves kor�ban meghalt, Moden�ban 1956-ban. Att�l kezdve �vekig fekete nyakkendõt hordott �s fekete napszem�veget. De nemcsak k�lseje, hanem eg�sz �lete alapvetõ fordulatot vett. Addig is szerette a versenyz�st �s szerette a versenyzõit, most viszont teljes sz�v�vel az aut�versenyz�s fel� fordult, az egyetlen dolog fel�, ami megmaradt neki, ami a fi�ra eml�keztette. (Dino betegs�gben, nem balesetben hunyt el.) Ezt az imm�r t�rgy�t vesztett apai szeretetet vitte �t k�sõbb versenyzõire, igy Laud�ra is. Niki �pp az�rt volt nagy csal�d�s sz�m�ra. Ez�rt nem bocs�tott meg neki hossz� �vekig. Meg az�rt, mert ha Lauda a Ferrarin�l marad, akkor legal�bb �tsz�r�s vil�gbajnok lett volna. Ez volt a v�lem�nye.

A mindig vid�m d�l afrikai Jody Schekter vid�totta fel m�g egyszer vil�gbajnoki cimmel az idõs�dõ Ferrari sz�v�t 1979-ben, azt�n szinte csak szomor�s�g j�tt. Illeteve eleinte sok sok vid�ms�g a nagyszr� tehets�gû Gilles Villeneuve-vel, aki fia helyett fia lett szinte, �s a legszebb r�gi idõket juttatva esz�be Tazio Nuvolarira eml�keztette versenyz�s�vel. Azt�n egy baleset elvitte Gilest-is, b�r a k�nyv, amelyet r�la �rtak, c�m�ben is h�rdeti, Gilles �l! De j�tek m�g j� fi�k, tehets�ges fi�k.

Alroreto �s Johansson, Berger �s Mansell, sõt Prost. Az ut�bbi kettõt azonban m�r nem tudta megv�rni a Nagy Var�zsl�, a Maranell�i m�gus. Aki ha idõs kora �s betegs�ge m�r nem engedte, hogy a verseny alatt a boxban legyen a fiai k�z�tt, akkor otthonr�l, t�v� elõtt �lve, de �lland� telefon�sszek�ttet�sben volt az "ist�ll�j�val". 1988. j�nius 4-�n, matuzs�lemi korban, visszaadta lelk�t teremtõj�nek. �s szeptember 11-�n d�lut�n Gerhard Berger Monz�ban majd k�tsz�zezer ember szeme l�tt�ra gyõzelemre vitte a 28-as rajtsz�m� Ferrarit, Mich�le Alboreto pedig a m�sodik helyre hozta be a m�sikat, amelynek 27-es rajtsz�ma Gilles Villeneuve eml�k�t �rzi mindm�ig. Berhard a dobog�n �llva mondta: "Ezt a gyõzelmet a szeretett Commendator�nk, Enzo Ferrari eml�k�re aj�nlom!..." Mindenki szem�t elfutotta egy pillanatra a k�nny.

"�s elj�tt az az idõ, amikor meg kell tanulnunk �s fej�nkbe kell v�sn�nk, hogy amikor azt mondjuk Ferrari, annak m�g mindig val�di Ferrarinak kell lenni, pedig signor Ferrari nincs t�bb�."

Az Enzo Ferrari hal�lla �ta eltelt �vek m�rlege nem t�ls�gosan vid�m a Ferrari sz�m�ra. Sok t�tov�z�s, hosszas �tkeres�s, �s k�zben sz�matalan �tt�veszt�s ut�n egy-k�t �ve �szrevehetõ fejlõd�s mutatkozik a csapatban. A Scuderi�ban, amely bizonyos tekintetben mindig is egyed�l volt, mag�nyos harcosk�nt (ha a Fiat t�mogat�s�val is) a csatamezõn. Mindig valami egyedit k�pviselt, olykor az ellenz�ket, sõt ellent�bort az angolsz�szokkal v�vott csat�ban, s tudjuk, õk vannak t�bben. Schumacher csillag�szati �sszeg�rt val� szerzõdtet�se k�ts�gbeesett h�z�s. "Va-Bank", amellyel sokat lehet nyerni �s szinte mindent el lehet vesz�teni. Amikor d�szdoktori c�mmel t�ntette ki a Bolognai Egyetemen, a m�r idõs Ferrarinak nagy gondja t�madt. Miut�n vonatra, rep�lõre, liftbe vagy ilyesmire sohasem �lt, csak aut�val juthatott el Bologn�ba. Volt is egy Ferrarija, meg egy Peugeot 404-ese. Igen �m, "de ha Ferrarival megyek, hogyan veszi az ki meg�t, hogy ott p�ffeszkedek benne, amikor a neves professzorok nem engedhetik meg maguknak ezt a luxust?. Ha meg Peugeot-val megyek, hogyan mehetek �ppen �n egy k�lf�ldi m�rk�val?!..." - t�prengett, azt�n megoldotta a dolgot. A Peugeot-ot v�lasztotta, viszont egy kil�m�terrel az egyetem elõtt kisz�lt, �s gyalog s�t�lt oda, �tvenni az oklevel�t. Schumacher �tigazol�sa egy�bk�nt f�nyesen bev�lt. Kis t�lz�ssal is mondhatn�m, hogy azt k�nyelmes�get, �llhatatoss�got, amely az idõs Enzo hal�ll�val elveszett a Ferrarib�l, azt most Schumacher testes�ti meg. Benne ugyanis megvannak azok a tulajdons�gok, amelyek Enz�ra oly jellemzõek voltak: mag�val tudja ragadni az embereket, k�ny�rtelen�l t�r c�ljai el�r�s�re, �s fõleg: tudja, mit akar!

A versenyigazgat� Jean Todt lett. Todt szerzõdtette Michael Schumachert, egy�ttmuk�d�st k�t�tt a Shell olajt�rsas�ggal, �s �tcs�b�totta a "v�r�s ist�ll�hoz" Ross Brawnt, a Benetton fom�rn�k�t.

Ami�ta Schumi ott van a Ferrarin�l, az�ta Jean Todt tud kire t�maszkodni, van kihez igazodnia - �s nemcsak neki, hanem mindenkinek. Ez�rt azt�n nem v�letlen, hogy Schumacher m�r 1997-ben a vil�gbajnoki c�m kapuj�ba vitte a Ferrarit, egy �vvel kor�bban mint az b�rki is rem�lte. Igaz a nagy gyõzelmet meg elpusk�zta, majdnem meg is k�vezt�k �rte - az olaszok m�r csak ilyenek -, viszont 1998-ban megint a s�rb�l hozta vissza a Ferrarit, de az ut�ls� versenyen, ez�ttal a szerencse nem kedvezett a Ferrarinak.

De Schumacherben t�retlen volt az akarat, keny�rt�r�sre vitte a gumi�gyet olyannyira, hogy a Goodyear is jobbnak l�tta v�gre valami tisztess�ges gumit �sszehozni a Ferrari sz�m�ra, s azt�n de nem ut�ls�sorban, Schumi versenyenk�nt hozta azt az egy m�sodpercet, amelyet az over�lja zseb�ben rejteget. Niki Lauda ugyan m�g az �v elej�n azt mondta egy �llna�v riporteri k�rd�sre, hogy "Schumacher akkor nyerhetn� meg csak a vil�gbajnoks�got ha minden tov�bbi futamon esne az esõ!", �s ez annyiban igaz, hogy akkor biztosan megnyern�. De Kanad�ban �s Magny-Cours-ban sem esett az esõ, Schumi m�gis triumf�lt. Ha õ sem lesz Ferrarival vil�gbajnok, akkor igaz�n nem tudom, ki lehet majd k�pes, hogy Jody Schekter ut�n ki lehet k�pes sikerre vinni Olaszorsz�g b�szkes�g�t.1999-ben ez a st�b h�d�totta vissza 16 �v ut�n a konstruktõri vil�gbajnoki c�met, Forma-1-es berkekben pedig a legt�bben az �j �vezred elsõ egy�ni vil�gbajnoki c�m�nek megszerz�s�re is a Ferrarit tartj�k a leges�lyesebbnek. �s '99-ben is csak Schumacher kettõs l�bt�r�se szabott g�tat a c�m megszerz�s�re.